Belecsaptunk a lecsóba rendesen, bár unatkozni egyébként sem szoktunk, ez az első hét különösen rohanósra sikerült. Pont úgy, ahogy elszaladt a január is.
Hétfőn ugye Szentendre, csak este látom a csajokat, kedden suliban voltam fél kilencig(!), szerdán pedig tornaórára mentünk a Vasvári suliba. úgy tűnik, hogy beindul a tornászképzés kicsiny városunkban. Elég komoly tervek vannak, nekem nagyon tetszett, amit láttunk. Volt egy fél órás bemutató edzés, aztán beállhattak a csipetek is. Az elején kicsit féltem, mert elég rendesen megdolgoztatták előttünk a nagyokat, benne volt a pakliban, hogy az enyémek világgá futnak. Panka kicsit aggódva meg is kérdezte, hogy nekünk is ezt kell majd csinálnunk? De aztán ránéztem a nagyok arcára és a csillogó szemeket látva már tudtam, hogy itt ragadunk. A bemelegítés után mutattak a nagyok csuda szép dolgokat, kézen átfordulás, hátraszaltó stb. Lili teljesen odaáig volt, már alig várták, hogy végre ők is beállhassanak. Szóval jövő hét szerdától hivatalosan is járni fognak a csajok, alkalmanként másfél órában.
Nagyon tetszett, ahogyan Tibi bácsi foglalkozott a tanítványaival, szigorú, de nagyon kedves, ha valami nem tetszik, megmondja, de sokat dicsér is, amikor lehet.
Így jövő hónaptól elbúcsúzunk a tánctól, mert sok lenne a heti négy különóra, másrészt nem igazán azt kaptuk a pénzünkért, amit szerettünk volna szülőként. Nem tanította meg nekik Laci az alapokat, nem tudnak helyben, ütemre alaplépést csinálni, de decemberben menni kellett a versenyre (azt hiszem erről nem is írtam még), amit szintén abszolút inkorrekt módon lett meghirdetve, mert először meghülyítette a gyerekeket, akik persze alig várták, hogy mehessenek, aztán behívta a szülőket és ott helyben mondani kellett valamit a gyereknek. Én nem tudtam azt mondani a nagyon lelkes gyerekeimnek, hogy nem mehetnek, hiába tudtam, hogy még nem állnak készen rá. Két hete, amikor bementem értük, akkor már mozgásban is gyakorolták az elemeket és ráadásul nagyon csúnyán is beszélt velük Laci. Sokat gondolkodtunk rajta, mi legyen, Attila nagyon ki volt akadva az egészre, de nem akartuk megtiltani nekik. De a keddi óra után Lili mondta, hogy ő már nem szeretne járni, mert sokat kiabálnak velük és nem érzi jól magát. Dorka is rögtön csatlakozott, így probléma megoldva. Nem szeretem, ha abbahagynak valamit, amit elkezdenek, de ez most az a helyzet volt, hogy kifejezetten örülök neki. Találkoztam már pár tánctanárral, és azt gondolom, hogy táncot tanítani nem így kell, ahogy itt megközelítik a dolgokat.
A tornával egy időben zajlott Panni szülőije, ahol így Attila képviselte a családot.
Ma reggel Dorkával voltunk a fogszabályzó rendelésen, levették a mintát, amit nagyon hősiesen viselt. Vár még rá majd 24-én a próba és 26-án egy orthopédia, mert nem tetszik nekem a mellkasa, lehet, hogy mégsem halogathatjuk tovább a műtétet. Mindhárom csajnak lesz még kardiológia kontrollja, ha végre sikerül bejelentkeznem. Mondjuk emiatt legalább nem izgulok, legutóbb már minden rendben volt.
Holnap szabin leszek, hogy el tudjak készülni mindennel. Attila mutatott egy videót a csajoknak a youtube-on, hogyan készül az Elsa torta, így Dodi természetesen azt rendelt a névnapjára. Mellette sütnöm kell az aznapi farsangra is, és be kell mennem kifesteni a csajok arcát negyed egykor. Ha már ott leszek, elvállaltam, hogy segítek a terítésben is.
Délután suli, ahogy szombat délelőtt is, délután pedig vendégeink lesznek, valamikor arra is készülni kellene. Attila elviszi a csajokat szombat délelőtt az új Csingiling mozira, mert rendes :-)
Vasárnap meg majd próbáljuk kiheverni a hetet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése