Készülődős

Sajnos elég vacak idő volt errefelé kora délutánig, így itthon töltöttük az időt. Ami abból a szempontból nem volt hátrány, hogy már csak másfél hét van a sulikezdésig - amiből mi öt napot nyaralunk - és erősen el voltunk maradva a tennivalókkal. Ma összeraktuk a csajokkal a rajz és technika dobozt, mindenre ráírtuk a nevüket, jelüket.

 Borító került az összes füzetre, minden belekerült a tolltartóba is. Még a matematika doboz van hátra, de a belevalók megvannak, csak össze kell állítani majd. Tornafelszerelést kell még vennünk, mert a tornadresszt - táncon használták - kinőtték, tornacipő meg nem kellett eddig, mert az oviban zokniban tornáztak.
Közben készülődünk a szülinapi bulira is, elküldtem a meghívók egy részét, megvettem a - lovas - papírtányérokat, poharakat, szalvétákat. Rendeltem lampionokat és lassan összeáll a fejemben a menü is.
Elmentünk a Damniczki cukrászdába és vettünk öt szeletet az ország tortájából. Annyira szerettem volna, ha nagyon-nagyon finom, ha valami különleges, de bevallom picit csalódnom kellett.

Egyrészt horror ára van, mert a szokásos szeletnél vékonyabbra vágott tortaszeletnek ötszáz forint darabja, másrészt semmi extra élményt nem nyújtott. Az állaga jó, bár én a lekvárt a tésztára tettem volna, nem a két krémréteg közé, mert így elcsúsznak/elvándorolnak egymáson. A trüffelkrém ízét lehet leginkább érezni, de semmi különleges nincs benne, lehet, hogy én vártam túl sokat. A lányoknak nem is ízlik, nem is ették meg :-(