Bizony és mindjárt kettő egymás után. Hétfőn Anyu vállalta be a csajok lefektetését, moziba mentünk Attilával. Megnéztük a Fehér Istent. Nekem alapvetően tetszett, ahogy megcsinálták, bár vannak hibái, néha kifejezetten zavaró volt, ahogy a színészek motyogtak és nem lehetett érteni, hogy mit beszélnek. Maga a film nagyon kemény, felkavaró, a kutyás részek sokszor torokszorítóak, főleg a harci kutyává való kiképzés jelenetei. Megmondom őszintén én a végét sem így írtam/rendeztem volna meg, túl kiszámítható volt.
Kedden az Anyuval mentünk színházba, illetve a Pelikán udvarba, szabadtérre. Kicsit féltünk, hogy az időjárás miatt elmarad az előadás, de szerencsénk volt végül. Kulka János: Ez az a hely c. zenés estjét néztük meg és nekem nagyon tetszett. Különösen a Halleluja feldolgozása.
Előadás előtt jót beszélgettünk, végre nem csak a gyerekekről, és ettünk egy fagyit is.
A gyerekeket Attila fektette le és mindegyik aludt mire hazaértem. Igaz, Panka kétszer is sírva ébredt, engem keresve éjfél után, így reggel kicsit fáradt voltam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése